Kutató tanár: Dr. Szöőr Árpád
Munkahely: Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet
Ideje: 2025. 06. 10. 10:00
Téma: Limfocitareceptorok; tumorimmunológia; kiméra antigénreceptorok
Az idei Alumnis programsorozat keretében iskolánkba látogatott számos elismert egyetemi doktor, professzor, pedagógus és kutató, akik betekintést nyújtottak iskolánk diákjai számára kutatási területeik sokszínűségébe és az egyetemi, egyetem utáni életbe. Dr. Szöőr Árpád a Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet adjunktusa előadásán megismerkedhettünk a tudományos világgal és annak sokrétegűségével, valamint beszámolt saját tapasztalatairól és életútjáról.
Dr. Szöőr Árpád előadása számos érdekességet nyújtott számunkra. Az esemény házigazdája egy orvos-kutató volt, aki nemcsak gyakorló orvosként, hanem tudományos kutatóként is aktívan dolgozik ezen a területen. Már az első percekben érezni lehetett, hogy nem hétköznapi témáról lesz szó. Az előadás rendkívül közérthetően és lebilincselően mutatta be az immunterápia új lehetőségeit, különös tekintettel a génmódosított eljárásokra. Előadása kezdetén elmesélte, hogy két évig kint élt Amerikában és beszámolt ottani főbb tevékenységeiről. Az előadás témája a génmódosított terápia volt, ami önmagában véve is érdekes, de Doktor Úr előadásában mindenki érdeklődve hallgatta. Bevezetőül magáról a génről beszélt nekünk, hiszen ez volt az előadásának alapja.
Az előadás során megismerkedtünk Karikó Katalin munkásságával is. Az mRNs segítségével fejlesztette ki a COVID oltást, amely segít előállítani a megfelelő fehérjét, ami egy idő után távozik a szervezetből. Ezért a kutatási eredményéért kapta meg 2023-ban a Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. A bemutatott terápiák közül számomra az egyik legérdekesebb a Roska Botond nevéhez fűződő terápia volt, mivel a vakság gyógyítására keresi a gyógymódot a génmódosítással. Kutatása során Svájcban harminc önkéntest vetett alá a kísérleti gyógyszernek. Sikerrel járt és hatalmas áttöréseket ért el.
Egy másik érdekes terápia a leukémiás gyerekekhez kapcsolódik. Ebbe a terápiába hatalmas befektetések érkeztek, melyekkel szintén sikerrel jártak. Mindezek mellett az immunrendszer nélküli gyerekekről is hallottunk, hogy azt már az anyaméhben is gyógyíthatják. Szó esett arról is, hogy miként változott az orvostudomány, valamint, hogy mennyibe kerülhet egy-egy ilyen terápia.
Az orvos elmagyarázta, hogyan lehet a beteg saját immunsejtjeit – főként a T-sejteket – genetikailag módosítani úgy, hogy képesek legyenek felismerni és elpusztítani a daganatos sejteket. Nagy hangsúlyt fektetett a CAR-T sejtes terápia bemutatására, amely az egyik legígéretesebb kezelési mód a hematológiai daganatok esetén. Különösen lenyűgöző volt, amikor konkrét betegek történeteit is megosztotta, akik a génmódosított terápia révén gyógyulást vagy jelentős javulást értek el.
Az előadó nemcsak a sikerekről, hanem a kihívásokról és a még megoldásra váró kérdésekről is őszintén beszélt. Szó esett a terápia költségeiről, a mellékhatásokról és a jövőbeli kutatási irányokról is. A legnagyobb hatást mégis az tette rám, ahogyan az orvos a tudományos eredmények mögé nézett, és mindig a beteg embert helyezte a középpontba.
Az előadás végén lehetőség volt kérdésekre is, amit sokan ki is használtak. Az orvos türelmesen, érthetően válaszolt minden kérdésre, legyen szó szakmai részletekről vagy etikai dilemmákról. Jó volt látni, hogy egy ilyen összetett és komoly témát is lehet úgy tálalni, hogy az mindenki számára érthető és érdekes legyen.
Ez az előadás számunkra nemcsak tudományos szempontból volt hasznos, hanem emberileg is inspiráló élményt nyújtott. Megerősített abban, hogy az orvostudomány és a kutatás valóban képes életeket megváltoztatni. Örülök, hogy részt vehettem rajta, és bízom benne, hogy a jövőben még több hasonló előadást hallgathatok meg.
Összességében egy igazán érdekes is információban gazdag előadást hallhattunk. Beleláthattunk a génmódosítás gyógyításban való alkalmazásába és izgalmas belegondolni abba, hogy mennyi mindent lehet még kutatni és mennyi jelenlegi komoly betegségre találhatják meg kutatóink, tudósaink a gyógymódot a közeljövőben.
Írta: Gór-Nagy Kata (9.e) és Balla Laura (9.c)
