Kutató tanár: Dr. Kántor-Faragó Márta

Munkahely: Debreceni Egyetem, Bölcsésztudományi kar, Néderlandisztikai tanszék

Ideje: 2024.06.04.

Téma: nyelvoktatás; nyelvtanulás; nyelvvizsgáztatás; gamifikáció

 

Az idei Alumnis programsorozat keretében iskolánkba látogatott számos elismert egyetemi doktor, professzor, pedagógus és kutató, akik betekintést nyújtottak iskolánk diákjai számára kutatási területeik sokszínűségébe és az egyetemi, egyetem utáni életbe. Dr. Kántor-Faragó Márta, Bölcsésztudományi kar, Néderlandisztikai tanszék adjunktusa előadásán megismerkedhettünk a tudományos világgal és annak sokrétegűségével, valamint beszámolt saját tapasztalatairól és életútjáról.

Előadását a pályaválasztás nehézségével kezdte, kifejtette szerinte három embertípus létezik, az, aki eldönti kiskorától fogva mi szeretne lenni és kitart a döntése mellett, az, aki ahogy felnő és változik az érdeklődési köre aszerint visz változásokat az életébe, és végül az, aki nem tudja mi szeretne lenni ezért folyamatos radikális változásokat hoz, él meg. Az utóbbi típusra egyik diája példáját mesélte el, aki szülői nyomásra kezdte meg egyetemi tanulmányait a holland tanszéken majd saját döntés alapján vágott gyógytornásznak és végül lett kozmetikus.

Ezt követően betekintést nyerhettünk saját életútjába, elmesélte, hogy első nyelvét, az oroszt még a Kádár-korszakban nevelkedve kezdte el és mennyire sikeres is volt e területen. Ez vezette el őt abba az irányba, hogy a nyelvekkel foglalkozzon a későbbiekben. A rendszerváltáskor hajnalán kezdte meg technikumi tanulmányait, ahol külkereskedő szeretett volna lenni, ami során belevágott az angol és a német nyelv elsajátításához. Ekkor döntötte el, hogy német tanár szeretne lenni, majd a német tanára javaslatára kezdte el a holland nyelv tanulását. Miután elvégezte a három nyelvi szakot, úgy gondolta ezek után ledoktorál, majd családot alapít. Egyetemi munkája mellett végül egyik érdeklődési területének is eleget téve, jelentkezett egy phszihológia szakra is melyet elvégzett és főmunkája mellett űz.

Az előadás során választ kaphattunk azokra a kérdésekre, hogy vajon mit is jelent tudósnak lenni és mit kutat egy tudós. A kérdéskört kifejtette majd beszámolt arról is, hogy saját szakterületén egy nyelvésznek mi is a feladata. Ezt követően ismertette a mi is a tudomány és mit foglal magába a tudomány, milyen rétegei, csoportjai vannak a tudománynak. Beszélt külön- külön a Humán és Reál tárgyakról, majd csoportosította a különböző szakterületeket, tudományokat. Vannak Természettudományok, Műszaki tudományok, Orvostudományok, ezen belül is vannak, akik egészségtudománnyal vagy akár sporttudománnyal foglalkoznak. Vannak Agrártudományok, valamint Társadalomtudományok. A Bölcsésztudományok között megtalálhatjuk a Történelem tudományt, a Nyelv, Filozófia, Néprajztudományt, valamint a Jogtudományt. Külön beszélt a Vallástudományokról és a Zene, film, tánctudományokról.

Nagyon fontos kérdést fejtett ki, mellyen sokunk találkozott, hogy mi is egy kutatás, hogyan kell kutatni, mik a lépési egy kutatásnak? A kutatás kritériumait ismertette, minek kell érvényesülnie egy kutatásban. Legyen empirikus vagy logikus, verifikálható vagy falszifikálható.  Kiemelte a rendszerbe helyezés fontosságát. Egy kutatásban fontos a kvantitativitás az objektivitás, tárgyilagosság. Legyen ellenőrizhető majd reprodukálható, hogy más kutatók is felhasználhassák munkáik során. Egy kutatás során elkerülhetetlen a tematikai lehatároltság, mellyel minden kutató szembesül. A kutatás folyamatát az alábbiakban részletezte. Előszőr is van egy előfeltételezés, melyet a saját hipotézisünk felállítása követ. Ezt követi a bejövő és saját információk-adatol felhasználása, feldolgozása, majd a tesztelés folyamata. Ha a hipotézisünk elbukik, akkor kezdhetjük előről az egészet.

Említette, hogy milyen a maga a tudományos élet és hogy mi a különbség, e és minden más között. A tudomány és minden más között a különbség pedig nem más, minthogy a tudós folyamatosan ellenőrzi önmagát. Folyamatos a szakmán belüli viták és diskurzusok, amikben sajnos mi magyarok nem vagyunk jók. Ezt a közönséget bevonva ismertette. Beszélt saját területéről és áltában a tudósi munka tevékenységeiről is. A tudós megfigyel, tényeket vizsgál és hipotéziseket állít fel ez alapján. A tudós mindig egy értelmezési keretben gondolkodik, hisz nem lehet mindent számokkal és mértékegységekkel kifejezni.

Körül járta a vitatott kérdést, hogy melyik is a legfontosabb tudomány. Sokan a Fizikát, sokan a filozófiát és vannak, akik a teológiát tartják minden tudomány alapjának. Minden mellett és minden ellen lehet érvelni.

Végül segített eligazodni a tudóssá válás folyamatában. Hogy valaki elinduljon ezen az úton először is egy valamilyen alapszakot kell elvégeznie. Itt, aki meggondolja magát akár egy multicéghez is elmehet az adott nyelv szak elvégzésével. Ezt követi egy mesterképzés elvégzése majd a PHD lerakása. Elmagyarázta, hogy a PHD az valójában a filozófia, a gondolkodás doktorát jelenti és ezért is feltételezik, hogy a filozófia minden tudomány alapja. Eloszlatta a tévhitet, hogy valójában nincs is különbség a dr. és DR. között és hogy a nagydoktor nem is egy tudományos fokozat, hanem egy adománycím. A legnagyobb fokozat a Habil, mely a tanítás képzés elvégzésével lehet megszerezni.

Egy igen izgalmas és információkban gazdag előadást láthattunk, mely sok diáknak nyújtott segítő kezet a pályaválasztás során.

Írta: Harsányi Zénó Máté