Az előadásra az MTA ALUMNI programjának köszönhetően került sor. Az előadó az előadásának elején az érdeklődő 10. és 11. osztályos tanulóknak bemutatta a kutatóintézetét és annak dolgozóit. Az előadó ezzel azt a téves elképzelést akarta a gyerekek fejéből eloszlatni miszerint a kutatói életpálya unalmas és csak idős, szemüveges, humortalan embernek való. Az előadás elején betekintést nyerhettünk abba, hogy ők a funkcionális anyagok vizsgálatával foglalkoznak, pontosabban szén nanocsöveket gyártanak és számon fontos és érdekes mérését végeznek supernova nevű eszközük segítségével.
A bemutató következő elméleti részében konkrétan a szén módosulatairól (gyémánt, grafit) esett szó, amely témakörről már a diákok is tanultak így az előadó által feltett kérdésekre a tanulók is tudtak válaszolni. Az idő előrehaladtával rátértünk a fullerén bemutatására és megtudhatták a tanulók, hogy ezen szénmódosulat felfedezése (Curl, Kroto, Smally) szerencsés véletlen műve volt, de később elismerésre került a munkájuk, és ezen felfedezésükért 1996-ban Nobel díjat kaptak. A kutatásuk során kiugró mennyiségű 60 és 70 szénatomszámú molekulákra bukkantak. A kutató kitért arra is, hogy ez lehetővé tette azt is, hogy később szintézissel nanocsöveket és nanoszalagot állítsanak elő. A tanulóknak volt lehetőségük arra, hogy oldott állapotú fullerént megvizsgáljanak élőben. Az előadásból az is kiderült, hogy a C60 szerkezete különleges, mert rövid és hosszú kötések is megtalálhatók benne, de nem aromás szerkezetű, addícióra és elektronfelvételre is képes, továbbá különleges anyag azért is, mert a molekulák között kémiai kötések jönnek létre. Megismerték, hogy a fullerén magas hőn olyan szerkezeti jellemzőkkel rendelkezik, mint a konyhasó. Az előadás során kitért arra az előadó, hogy saját munkaterülete évtizedek óta a hasonló szerkezetek keresése és azok vizsgálata. A kutatócsoportjával reakcióutakat keresnek ezen vizsgált anyagok előállítására. Az előadó kitért arra is, hogy munkássága elején külföldön végezte a kutatásait, majd itthon folytatta azokat.
Az előadás utolsó részében került sor a fullerén – LEGO analógia bemutatására. Szemléletes ábráival és modelljeivel megmutatta számunkra, hogy a fullerén hézagjaiba, lyukaiba tökéletesen beilleszthető különböző formák: kocka, oktaéder alakú elemek, anyagok. Ezeket az illesztést a tanulók is kipróbálhatták a modellek segítségével. Az előadó érdekes és tanulságos szakirodalmi könyvet is hozott melybe a tanulók is betekinthettek.
Az előadás végén kitért a fullerének jövőjéről és a bennük rejlő további potenciálokról. Illetve említésre került az is, hogy a fullerénekhez hasonló szerkezetek jelen lehetnek a természetben is tehát ez más tudomány területeknek is hasznos lehet ennek a témának a kutatása.
Végül Dr. Pekker Sándor Úrnak megköszöntük az előadását.
