2022. június 9-én a középiskolai MTA Alumni Program keretében Dr. Imre Sándor a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának professzora, a BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék tanszékvezetője, az MTA levelező tagja tartott előadást. Szakterülete a mobil és vezeték nélküli távközlés valamint a kvantuminformatika és kommunikáció.
Már az előadás címe is sugallta, hogy előadója sokoldalúan művelt ember, aki nem száraz tényanyagokkal próbálja untatni hallgatóságát. Valóban: az egy órás előadása egyetlen pillanatában sem lehetett unatkozni. A kvantumfizika szinte filozofikus mélységeit úgy tudta bemutatni, hogy fiatal hallgatósága figyelmét mindvégig sikerült fenntartania. A példáit a köznapi életből vette, más tudományágakkal kapcsolta össze, idézetekkel tarkította. Még az iskolánk életéből is „készült”. Közérthető szavakkal keltette fel a figyelmet a fizika legnehezebben felfogható témája iránt, bevonva a gondolkodásba a hallgatóságát.
Az előadását három gondolatra építette: a „parányi dolgok” bemutatására, ennek felhasználására és beszélt a kutatók életéről.
Az előadás címének megfelelően a világ legkisebb alkotórészeinek és az univerzum méretének összehasonlítása után felvetődött a kérdés: miért érdemes a nanovilágot kutatni. A futball szabályaitól a kvantummechanika posztulátumaihoz jutottunk el.
Feltárultak előttünk a Newton-féle klasszikus fizika és a kvantumfizika közötti hatalmas különbségek. A nanovilágban szinte minden folyamat visszafordítható, a makroszkópikus világban nem. A makroszkópikus világban legtöbb véletlennek tartott dolog valójában nem véletlen, csak lusták vagyunk vagy nem ismerjük a működési szabályt. A kvantumos mérés azonban igazi véletlen, nem befolyásolható! Betekintést nyerhettünk a fény kettős természetébe, ennek gyakorlati hasznosításába a száloptikában.
Kis kvantumtörténelem után eljutottunk a felhasználásig: a kvantumos számítógépek, kvantumos internet, kvantum programozási nyelv világáig. Ezt követően pedig szemügyre vettünk néhány alkalmazási terület, ahol hatékonyabbak tudunk lenni, mint a legjobb klasszikus megoldások, pl: hatékony keresés adatbázisokban, bankszámla feltörés pillanatok alatt stb.
2019-ben az IBM a Las Vegas-i CES-en bemutatta a világ első általános célú integrált kvantumszámítógépét, amit nem egy kutatólaborban telepítettek, bárki használhatja.
A világban jelenleg is zajló kvantumtechnológiai forradalomban való aktív részvételre nyújt lehetőséget a nemzetközi színvonalú kutatócsoportokat és laboratóriumokat, valamint a széles spektrumon feldolgozott témákat tömörítő Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium. A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán közel húsz éve foglalkoznak kvantumkommunikációs kutatásokkal és fejlesztésekkel, így aktívan hozzá tudnak járulni a Nemzeti Laboratórium célkitűzésének megvalósításához. Ennek a különleges világnak a megértéshez villamosmérnökök, fizikusok és informatikusok közös munkájára van szükség.
2022. május 25-én a Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium munkájában résztvevő két konzorciumi partner, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar és a Wigner Fizikai Kutatóközpont között került sor a titkosított kommunikációra. A két intézmény közötti optikai szálas összeköttetést a Magyar Telekom biztosította.
A BME I épülete és Wigner intézet közötti több mint 20 kilométeres távolságot a másodperc törtrésze alatt tette meg a kvantumbiteket hordozó lézersugár. A kísérlet sikeressége nem csak azt mutatta meg, hogy nagy távolságokon is megfelelően működik a magyar fejlesztésű kvantumkulcsszétosztó-rendszer, hanem jelentős mérföldkő egy budapesti nagyvárosi kvantumkommunikációs hálózat kialakításához vezető úton.
Végül az érdeklődő hallgatóság kicsit közelebbről megismerkedhetett a kutatók életével.
